Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegző embertársai.
Az autóközlekedésből származó légszennyeződés káros
hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk
információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek
egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos
mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.
Svájci, kaliforniai és spanyol kutatók három éven át tartó
vizsgálatukban az autóközlekedésből származó levegőszennyezés érkárosító
hatását figyelték meg. Olyan felnőtteket vizsgáltak félévenként, akik vagy az
autópályához közel, legfeljebb száz méterre laktak, vagy a közlekedéstől távol,
jó levegőjű környezetben éltek.
Az agyhoz vért szállító verőereket a nyakon ultrahangos
eszközzel fájdalmatlanul megvizsgálhatják. Mérni lehet az erek egyes rétegeinek
vastagságát, megfigyelhetők az esetleges érelmeszesedéses lerakódások. Az itt észlelt
elváltozások nagy valószinűséggel a többi érterület állapotát is jelzik.
A kutatók azt találták, hogy az
autósztrádák közelében élő emberek nyaki verőerei évente átlagosan 5,5
mikrométerrel lettek vastagabbak, ami kétszerte nagyobb mértékű érszűkületet
jelent, mint a tiszta levegőn élőké. A kutatók azt is kimutatták, hogy az
autópályákhoz közel eső területeken a motorfüstből eredő, mikroszkóposan apró
méretű szennyeződés öt-tízszer több, mint az utaktól távol.
A munkacsoport egyik amerikai tagja szerint először sikerült kimutatni, hogy a légszennyeződés gyorsítja az
érelmeszesedés folyamatát, mely a modern társadalmakban minden második ember
haláláért felelős, és igen gyorsan mind több embert pusztít el az iparosodó
ázsiai és latin-amerikai országokban is.
A munkát folytatják amerikai egyetemisták és gyerekek
folyamatos megfigyelésével. A másik kutatócsoport a
SAPALDIA tanulmány résztvevőit vizsgálja a következő években. Ez a munka
1991-ben kezdődött csaknem tízezer svájci lakos szívének és tüdejének
rendszeres ellenőrzésével.
