Zöldellő kert májusban

Ebben a hónapban is van bőven tennivaló a kertünkben, elsősorban a gyomok ellen kell védekeznünk.

A kedves, illatos bokrokat, bokorfákat a virágok nyílása után vágjuk vissza, alakítsuk a koronát bátran, mert ezzel elősegítjük, hogy a következő évben még több és szebb virágban gyönyörködhessünk. Az évelőágyásokban metsszük vissza az elvirágzott részeket, mert egyrészt elcsúfítják a kertet, másrészt legyengítik a töveket.

A május a harsány zöld színek, illatok hónapja, a virágok illatával versenyre kel a gyógynövények levelének illata is. Ilyenkor kell begyűjteni a gyógynövények nagy részét, többek között a csalánt, a citromfüvet, a kakukkfüvet, a lestyánt, a rozmaringot, a borsikát és a zsályát. Ezek májusban árasztják magukból a legintenzívebb illatokat. Ebben a hónapban kell leszedni és megszárítani őket további felhasználásra, mert ilyenkor a legértékesebbek a bennük lévő anyagok, illóolajok. A szedést délidőben végezzük, hiszen ekkor van a levelekben a legtöbb illatanyag. Kötözzük össze és száraz helyen, fénytől védve szárítsuk, majd szintén száraz helyen tároljuk!

A szobanövényeket még a hónap elején érdemes átültetni, ha ezt elmulasztottuk áprilisban megtenni. A tápanyag-utánpótlásról nem szabad megfeledkezni, hiszen a fény erőssége és a napsütéses órák száma ebben a hónapban megnőtt.

A gyomnövények nem ellenségek, hiszen ha időben kikapáljuk őket, jó hatással vannak a talajszerkezetre, zöldtrágyaként hasznosulnak.

Vigyázni kell velük, mert ha megnőnek, és időben nem kapáljuk ki, akkor elnyomják a kultúrnövényeket: elveszik a vizet, a napfényt és a levegőt. Amennyiben időben levágjuk és gyomlálunk, sok örömünk lesz a kertben, de ha hagyjuk megerősödni őket, akkor esetleg el is megy a kedvünk az egész kertészkedéstől, pedig nem a kert a hibás, hanem mi, mert elhanyagoltuk, nem figyeltünk oda. A megerősödött gyomok irtása az energiánk sokszorosát veszi igénybe, mint egy ideális, időben elvégzett munka esetében. A kapálás nemcsak a gyomirtás miatt fontos, hanem azért is, mert a talajban lévő repedéseket is meg tudjuk szüntetni, ezáltal a nedvesség nem tud eltávozni a napfény és a szél hatására a talajból. Középiskolás koromban kérdeztem meg a szomszéd bácsitól, hogy miért kapál, miért nem pihen, amikor egy szál gaz sincs a kertjében. Mosolyogva válaszolta: – Tegnap esett az eső, ha ma nem kapálok, holnap öntözhetek. Az időmbe meg belefér.

Az ápolási munkák közül a másik nagyon fontos munka az öntözés. A víz sokba kerül, ezért gondoskodni kell a talaj takarásáról. A párolgási veszteség a gyümölcsösben, a szőlőben, a dísznövénykertben és a zöldségesben is csökkenthető, ha mulcsoljuk az ágyásokat a levágott fűvel, szalmával, faforgáccsal. Így nagyon sok időt és pénzt takaríthatunk meg. Kevesen tudják, hogy azért fontos a talaj nedvesen tartása, mert a csíranövények hajszálgyökerei elszakadhatnak a talaj cserepesedésekor. Az öntözés hatására összetömörödik a talaj, úgyhogy nemcsak anyagi hasznunk származik a kevesebb öntözésből, hanem a talaj szerkezetét is megóvhatjuk. A túlöntözés során a termőföldből kimosódhat a tápanyag, ezért ne vigyük túlzásba, inkább kisebb vízadagokkal több alkalommal öntözzünk.

A harmadik leglényegesebb munka ilyenkor a permetezés. Ez az állati kártevők és a gombabetegségek ellen is elengedhetetlen. A legnagyobb problémát ilyenkor a levéltetvek okozzák. Érdemes sarkantyúkát vetni, mert magához csalogatja őket. Az őszibarackfa alatt ültetett torma megvédi a növényt a levélfodrosodástól. A levendula távol tartja a levéltetveket, érdemes néhány tövet a rózsák közé beültetni.

A hagyma-, a sárgarépa-, valamint a káposztalégy ellen –­ ha nem szeretjük a vegyszereket – nagyon jó a csalánlé, a káliszappan és a fahamu keveréke. A májusi eső aranyat ér, de a magas hőmérséklet kedvez a gombák elszaporodásának, így a fiatal levelek gyakran áldozatául válnak a meleg, párás környezetnek, ezért itt is ugyanúgy, mint a kapálásnál, a megelőzés legyen a fő cél! Nagyon nehéz egy beteg növényt újra rendbe hozni, sokszor nem is lehet.

Sajnos a fagyosszentek idején előfordul, hogy védekeznünk kell a hideg ellen. A fagyok nagy kárt okozhatnak a kertben, a melegigényes növények akár el is pusztulhatnak. Védekezhetünk takarással, füstöléssel, folyamatos öntözéssel (ha rendelkezünk kúttal), és úgy is, hogy a növényeket meleg helyre visszük.

A szamóca a hónap végén terem, sehol nem fogunk találni olyan finom, illatos szamócát, mint a saját kertünkben. Ennek érdekében folyamatosan gyomláljunk, szórjunk fahamut a növények köré, ez a gyümölcsök ízét, zamatanyagát fokozza és a csigákat is távoltartja. A növényt szalmával takarjuk, hogy a gyümölcsök ne a földön feküdjenek, így lefolyik róluk a víz, és nem fogják megtámadni a gombák. A virágok felét, egyharmadát távolítsuk el, hogy szép nagy gyümölcsöket érleljenek a tövek. A seregélyek iszonyú károkat tudnak okozni a szamócásban, ezért érdemes madárhálóval védekezni ellenük. Egy jó adag komposzt, vagy egy erjesztett csalánleves-öntözés csodát tehet a sárguló levelű kényes fajták esetében. Különösen fontos ez a folyamatosan érő fajtáknál. Távolítsuk el a kacsokat, a beteg leveleket, és lazítsuk a talajt! Jelöljük ki a legszebb, a leginkább a mi kertünkhöz alkalmazkodó egyedeket, és a termésképzés után ezekből szaporítsunk indákat! A szamóca elsősorban a laza szerkezetű, levegős talajt szereti, de léteznek olyan fajták is, amelyek kötött talajon is hoznak termést. A kényesebb fajták nem viselik el a közvetlen trágyázást, és az öntözés hiányát. Ha egyszer kiszáradnak, el is pusztulnak. A szamóca nagyon jó szomszédja a hagyma. Segítik a másik fejlődését, védik egymást. Ezt a lehetőséget használjuk ki! Minden hagymaféle védi környezetét a szürkepenésztől! A finom, édes gyümölcs nem lesz hagymaszagú, a bazsalikom mellett pedig az uborka sokáig egészséges marad. A fehér üröm és a ribizke is nagyon jó szomszédok, csak nem szabad megvárni, amíg az ürömfű felmagzik, mert az egész kertben elszaporodik.

A balkonnövények és a dézsások mindegyike kikerülhet a teraszra. A muskátli-, a dália- és a begóniapalántákat (ha balkonon kívánjuk őket nevelni) folyamatosan szoktassuk a tűző naphoz, mert megégnek a hirtelen kapott sugárzástól. Az öntözésről és a tápanyag utánpótlásáról sem szabad megfeledkezni. Ilyenkor már a melegkedvelő egynyáriak is kikerülhetnek a szabadba akár ládába, akár a talajba.

Keretes, tónusos)) A fólia alatt…

- Erre az időre már befejeződik a retek, az újhagyma és a saláta betakarítása, úgyhogy a hónap elején mindenképpen fejezzük be a paradicsom, a paprika, az uborka és a padlizsán palántáinak beültetését!

- Csak egészséges, erős, fejlett palántákat vásároljunk, ne sajnáljunk egy jobb fajtáért 10-20 forinttal többet adni, mert megéri! Az egészséges palántán még láthatóak a sziklevelek, színe haragoszöld, levele erős, egészséges, szára vastag, gyökérzete fejlett. Inkább kevesebb, mint több növényt ültessünk!

- Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fóliában egy kicsit másképp kell gondolkodnunk, mint a szabad földön. A sor- és a tőtávolságot úgy kell meghatároznunk, hogy figyelembe vesszük: a fólia alatt hajtatás folyik. Így ide inkább kevesebb növényt tegyünk be, hogy legyen levegő.

- Fontos, hogy a növények megkapjanak minden gondoskodást. Ennek ellenére használjuk ki a teret! A folyamatos növekedésű növényeket kell előnyben részesíteni. Igaz, hogy a paprikánál és a paradicsomnál is támrendszerre vagy zsinórra való felfuttatásra van szükség, mégis érdemes vele bajlódni.

- Érdemes a sátor oldalára uborkahálót kihúzni, erre lehet futtatni a babot vagy uborkát, ez megoldja az árnyékolást is. Májusban, a fóliában mindenképpen árnyékolni kell, mivel egyre erősebb a sugárzás. A növények nagyon hálásak lesznek, ha nem égnek meg, így jobban és többet teremnek. A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, ha a fóliát befújjuk fóliafestékkel, amit permetezővel lehet kijuttatni a pormentes fóliára.

- Készítsünk támrendszert minden olyan növénynek, amely erre alkalmas, megéri szabad földön is, hiszen a paradicsom, a futóbab, az uborka, a tökfélék és a sárgadinnye sokkal többet terem, mint a földön. Különösen fontos ez akkor, ha kevés a hely a kertben. Ezzel a módszerrel a növények élettartama is megnő, hiszen az öntözésnél nem kerül víz a levelekre, így a gombabetegségek sem támadják meg olyan könnyen a azokat.

- A hónap közepén ki lehet ültetni a fagyérzékeny növényeket, mint például a paprikát, a paradicsomot, a padlizsánt, a kabakosokat, a kolbásztököt, a cukkínit, az úritököt, a fűszerpaprikát és a majorannát.

- Májusban vethetünk még tarlórépát retek helyett, de létezik olyan nyári retekfajta is, amelyik nem magzik fel. Ebben a hónapban vethetőek még az őszi káposztafélék, a csemegekukorica, a póréhagyma, a karós bab és a bokorbab. Érdemes a zöldhüvelyű fajtákat előnyben részesíteni, mert beltartalmi értékeik jobbak, és nem is szálkásodnak olyan könnyen.

A korai burgonyát és a borsót fel kell tölteni földdel.