Akár autót vezetünk, buszra szállunk vagy kerékpározunk a városban, megérkezés után az esetleges szívrohamnak egy órán át háromszor nagyobb a valószínűsége, mint akkor, ha ki sem mozdultunk volna otthonunkból, vagy az irodából.
Augsburg városában évek óta gondos megfigyeléseket végeznek
az infarktusesetek körülményeinek vizsgálatára. A KORA nyilvántartásban 1454,
heveny szívinfarktus miatt kórházba szállított beteg sokféle adatát rögzítették
és először azt dolgozták fel, hogy a szívroham tüneteinek megjelenése előtt a
rosszullét áldozatai mivel foglalkoztak, hol tartózkodtak.
Előzőleg már közölték azokat az adatokat, hogy az infarktus
bekövetkezésének esélye ötszörte nagyobb, ha valaki nagy fizikai erőkifejtést
végez, például télen a havat lapátolja, vagy megfelelő tréning nélkül sportol.
Akkor észlelték, hogy a betegek közül csaknem minden tizedik a mellkasi
fájdalom előtt valamilyen formában közlekedett.
Most azokat az eredményeket
ismertették, melyek a szívinfarktust megelőző időszak közlekedési eseményeit
foglalták össze. Kiderült, hogy az infarktusra jellemző mellkasi fájdalom
kezdete előtti órában a vizsgált személyek közül sokan a városon belül
közlekedtek.
A kutatók azt találták, hogy ha a koszorúérbeteg ember
valamilyen formában és úton részt vesz a városi közlekedésben, a megérkezés
után órában háromszor nagyobb a kockázata a szívrohamnak, mint akkor, ha
otthon, vagy munkahelyén tevékenykedett volna. Közlekedést követően az
infarktuskockázat még hat órán át fokozott marad.
Ilyen szempontból nem volt különbség a közlekedési módok
között. Nemcsak annak a kockázata volt nagyobb, aki autóját vezetve keveredett
a belvárosi dugóba, hanem hasonló esélye volt a szívrohamra annak is, aki
villamossal igyekezett eljutni egyik helyről a másikra, vagy biciklizett.
Voltak kiemelten veszélyeztetett csoportok: a nők általában, az idősebb férfiak
és a munkanélküliek.
A kutatók szerint a gépjárművek kipufogógázai szerepet
játszhatnak a városi közlekedés itt földerített kockázatában és ehhez hozzájárulhat
a közlekedés idegesítő hatása is.
