Érintetlen hármas határ

Nem csupán külföldön lelhetünk kincsekre utazásaink során. Sorozatunkban elsőként az ország dél-nyugati szegletén elterülő Őrségről, és Vendvidékről mutatunk villanásnyi képet a teljesség igénye nélkül…

A magyar-osztrák-szlovén határon lévő Őrség neve máig mutatja valamikori szerepét, a kora Árpád-korban határőrök lakták ezt a vidéket. A települések nagy része napjainkig megőrizte középkori szerkezetét: a falvak dombok tetejére épült szerekből állnak, amelyek hajdan megtelepedett nemzetségek házcsoportjaiból nőtték ki magukat, és az önkormányzatok ma is sikerrel óvják a szeres településrendszert. A páratlan környezetben fekvő, a vasfüggöny miatt évtizedeken keresztül elzártságban élő környék bizonyítja, hogy az ember tud évszázadokon át úgy együtt élni a természettel, hogy nem feltétlenül tesz kárt benne. Az Őrség folyója a Rába, amely Magyarország egyetlen vadvíz-jellegű folyója: a 211 km-es szakaszon végigevezni embert próbáló feladat. A túraélmény azonban felejthetetlen, a Rába völgye meseszép hátteret biztosít a természeti, történelmi, építészeti és néprajzi értékekkel.

A legnyugatibb kisváros

Ha szárazföldön közlekedünk inkább, autóval, vagy kerékpáron csillagtúraszerűen érdemes bejárni a környéket. Az Őrség kapujának tekintett Szentgotthárd az utóbbi hónapokban a várostól néhány száz méterre tervezett hulladékégetőmű elleni tiltakozásokkal szerepelt a hírekben. A környezetvédők által okkal féltett legnyugatibb magyar kisváros gazdag látnivalókban: cisztercita templomának a szentgotthárdi csatát ábrázoló mennyezeti freskóját Dorffmeister készítette. A templom kolostorépületében ma a Polgármesteri Hivatal működik. A Styer-házban találjuk a Pável Ágoston múzeumot; néprajzi kiállításán a Vendvidék falvainak népi használati eszközeit, valamint az őrségi fazekasság emlékeit mutatják be. A településhez tartozó Farkasfán pedig a műemléki védelem alatt álló kötényes harangláb található. 

Csaknem hétszázötven éves múlt

Az ezeregynéhányszáz lakosú Őriszentpéter az Őrség fővárosa. A tájegység központjában, öt útvonal találkozásánál alakult ki a honfoglaláskori település, amely már 1270-től az Őrség székvárosa. Dombra épült házcsoportjai, amelyeket a falu népe szernek nevez, évszázadok óta különös hangulatot kölcsönöznek a településnek. Őriszentpéternek kilenc szere van. Közülük a Templomszer és a Városszer a leghíresebbek. Az előbbi árpádkori római katolikus templomáról híres, amelyet mély árok és kettős sánc övez. Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki. A Városszer különleges építészeti emléke a református templom, amelyet 1793-ban szenteltek fel, a tornyát azonban csak száz évvel később építették hozzá. 

Érintetlen természet

Az Őrségben dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást. A természetkedvelők megismerhetik a kaszálógyümölcsösök, a láprétek élővilágát, megismerhetik a tradicionális őrségi háziállatfajtákat. Itt él Magyarország leggazdagabb lepkepopulációja, továbbá nemzetközileg védett, ritka szitakötő fajok is találhatók a régióban. Találkozhat az arra járó vaddisznókkal, őzekkel és szarvasokkal, és néhány őshonos haszonállattal is, köztük muraközi lóval, vagy a méltán híres magyar tarkával. A Máriaújfalu határában található, káprázatos környezetben lévő 17 hektáros Hársas tó a Rábába igyekvő patak elrekesztésével jött létre a hosszúkás, tiszta víztükör. Egyik szélén fenyves erdő határolja, a másik oldalán füves, ligetes, faasztalos, strandbódékat nélkülöző pihenőhely kínálja az időtlenség érzetét. Két fürdés között pedig érdemes sétálni a tavat körülvevő erdei tanösvényen.

Szalafő, a múzeumfalu

Szalafő Pityerszer nevű része múzeumfalu: zárt udvarok, nádfedeles apró házak, példás rendben tartott „tisztaszobák”, alacsony szemöldökfák, a bejárat mellett nyíló ólak, a vízellátást biztosító tókák, az egyszerű, szigorú paraszti élet emlékeivel találkozhatunk. Az évszázadokon át változatlan őrségi lakóhelyek legérdekesebb jellemzője a füstös ház. A döngölt agyagpadlós házaknak csak a konyháját lehetett fűteni, de kémény nem volt. A helyiségben télen-nyáron állt a füst, ami koromfeketére festette a falakat, és csak a kétosztatú ajtó egészén, hidegebb időben felső részén távozhatott. A falujárás során kuriózumot jelenthet a kecskesajt kóstolás és az e vidéken hagyományos tökmagolaj ütés archaikus módszerének megtekintése.

Korsók és fazekasok

Aki szereti a kézműves munkákat, több őrségi településen is találkozhat a népi kismesterségek képviselőivel. Legjelentősebb fazekas hagyományok Magyarszombatfán, Gödörházán lelhetők fel. E falvakban a jellegzetes sötétzölddel, barnával készült tányérok, fazekak, „bugyiga korsók”, tepsik, és néhol ma is aktívan dolgozó fazekasok várják a látogatókat. A fazekasmesterség mellett külön említést érdemel a lassan kihaló mesterség a kópickötés is. A rozsszalmából és mogyoróháncsból készült különböző formájú tárolóedények a népi tárgyi kultúra igazi unikumait jelentik.

Vendégházban

A falusi vendégházak otthonias hangulatú szállás lehetőségét nyújtják, érdemes azonban időben lefoglalni szállásunkat, mert augusztusban nem volt könnyű helyet találni. Nem nehéz viszont gasztronómiai különlegességeket kínáló vendéglőkre és éttermekre lelni, és szekértúrák, lovaglás, horgászat és vadászat, léghajó utak, csoportos túrák is várják az utazót.

Ártatlanság kora

A szlovén határhoz közeli Velemértől néhány száz méterre, az erdő közepén áll egy XIII. századi apró templom. A templombelsőt 1378-ban radkersburgi Aquila János festette ki, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban, amely a középkori tiszta, áhítattal teli keresztény vallás élményét nyújtja. Az ablakokon beszűrődő fény a jeles napokon „mesél”: megvilágítja, összeköti és értelmezi a képeket, az emberi életet: a bűnt, az igazságot, a kegyelmet, a megtisztulást. Ott jártunkkor épp egy esküvő finom, elegánsan visszafogott kis fehér díszei jelezték, ennél romlatlanabb környezetben nem lehet kimondani a boldogító igent.