Húsvéti hagyomány

A szokásos tojás és sonka mellett a bárány is a hagyományos húsvéti menü része. De ezeket az ételeket nem csak a hagyományos módon készíthetjük el…

Sós húsvéti fészek

Hozzávalók

60 dkg liszt

2,5 dkg élesztő

3 dl langyos tej

1 kávéskanál cukor

2 tojás

1 kávéskanál só

10 dkg vaj a kenéshez

A töltelékhez

30 dkg főtt sonka

4 kemény tojás

Fél kávéskanál só

Törött bors

3 szál újhagyma

A tálaláshoz

4 dl tejföl

1 lapos evőkanál só

Fél kávéskanál bors

4-5 gerezd fokhagyma

Elkészítése

Felfuttatjuk az élesztőt a cukros tejben. A lisztből, tejből, kovászból, tojásokból és sóból tésztát gyúrunk, megdagasztjuk. Letakarjuk és kelni hagyjuk kb. 45 percig. Felkockázzuk a sonkát és főtt tojásokat. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a felkarikázott újhagymát. A megkelt tésztát kb. 1,5 cm vastagra nyújtjuk, négyzet alakúra. Átkenjük kevés olvasztott vajjal, majd egyenletesen eloszlatjuk rajta a tölteléket. Felcsavarjuk, és éles késsel szeletekre vágjuk. Mindegyik szelet oldalát megkenjük vajjal, és belehelyezzük egy kör alakú formába. Meleg helyre tesszük pihenni még 30 percig. Utána megkenjük a maradék vajjal, és előmelegített sütőben 180 fokon 35 percig sütjük. Tejföllel kínáljuk, amibe belekevertük a zúzott fokhagymát, sót és törött borsot.

Töltött bárány

Hozzávalók

1 kg kicsontozott bárányszegy

Só, bors

2 evőkanál finomra vágott kakukkfű és rozmaring

2 gerezd finomra vágott fokhagyma

A töltelékhez

15 dkg aprított aszalt paradicsom

3 dkg aprított szárított vargánya

2 dl forró tyúkhúsleves

15 dkg gersli

5 dkg kockára vágott szalonna

1 fej finomra vágott vöröshagyma

1 evőkanál vaj

1 tojás

1 evőkanál zsemlemorzsa

2 evőkanál finomra vágott petrezselyem

3 evőkanál főzővaj

A mártáshoz

5 dkg apróra vágott mogyoróhagyma

2,5 dl vörösbor

4 dl húsleves

étkezési keményítő

2 dl tejföl

Elkészítése

A húst sóval, borssal, kakukkfűvel, rozmaringgal és fokhagymával kívül-belül bedörzsöljük. A paradicsomot és a gombát forró levessel leöntjük, 10 percig állni hagyjuk, majd lecsepegtetjük. A gerslit a csomagoláson lévő utasítás szerint sós, forró vízben ropogósra főzzük, majd lecsepegtetjük. A szalonnát kiolvasztjuk a forró vajban, majd a hagymát is hozzáadva tovább pirítjuk. Összekeverjük a paradicsommal, a gombával, a gerslivel, a tojással, a zsemlemorzsával és a petrezselyemmel. Sóval, borssal fűszerezzük. A masszát a húsba töltjük, cérnával megkötjük, majd forró vajon megpirítjuk. Mellérakjuk a mogyoróhagymát, megpároljuk, majd felöntjük a borral és a levessel. A húst 180 fokra előmelegített sütőben 1,5 órán át fedő nélkül sütjük. Ha megsült, kivesszük és melegen tartjuk. A mártást besűrítjük a keményítővel, hozzáadjuk a tejfölt, sózzuk, borsozzuk, és a sülttel együtt tálra tesszük. Zöldfűszer és paradicsomos-cukkinis zöldségköret illik hozzá.

Kókuszos kenyér

Hozzávalók

6 tojásfehérje

15 dkg porcukor

7 dkg margarin

10 dkg liszt

Fél csomag sütőpor

10 dkg kókuszreszelék

1 citrom reszelt héja

5 dkg csokoládé

5 dkg vagdalt mandula

5 dkg datolya

Margarin és liszt a kikenéshez

Elkészítése

A tojásfehérjét kemény habbá verjük a porcukorral, és elkeverjük az olvasztott margarinnal. Hozzáadjuk a száraz alapanyagokat (a lisztet, a sütőport, a kókuszreszeléket) és a reszelt citromhéjat. Végül hozzákeverjük az apró darabkákra tördelt csokoládét, a vagdalt mandulát és a kimagozott, összevagdalt datolyát. Margarinnal kikent, liszttel meghintett hosszúkás, keskeny formába tesszük, és egyenletesen szétterítjük. Előre felmelegített sütőbe toljuk, és mérsékelt tűzön megsütjük. Amikor kihűlt, a formából kiborítjuk, a tetejét porcukorral meghintjük. Felszeleteljük, majd tálra rendezgetve kínáljuk. Gyorsan elkészíthető, finom csemege.

Húsvéti szokások

- A húsvéti szertartásokhoz tartozott a X. század óta az ételszentelés. A húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, a katolikus hívők szentelni viszik a templomba. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája. Az ételek megáldására már Jézus Krisztus példát adott, például Márk evangéliumában olvashatjuk, hogy Jézus „vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte”. A hiedelem szerint a megszentelt húsvéti ételek megvédik a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértésétől.

- Az ünnep szinte áldozati jellegű eledele a húsvéti bárány, amely az ártatlanul megöletett Jézus Krisztust jelképezi. Eredete az Ézsaiás 53. könyvében található, ahol az író a szenvedő szolgaként említett Messiást vágóhídra hurcolt néma bárányhoz hasonlítja. Még korábbi ószövetségi előkép a páskabárány, amelyet Izrael népének az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kellett elkészítenie és elfogyasztania kovásztalan kenyerekkel és keserű füvekkel. Egyes székely falvakban a bárányt nagypénteken ölik le.

- A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, amely az élet, az újjászületés jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támadt fel Krisztus is a sírjából, az emberek megváltására, tehát a tojás a feltámadt Jézus jelképe.

- A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már igen régen jellegzetes eledellé. A december vagy január hónapban levágott disznó megfüstölt „tartozéka” – amelyhez a nagyböjt negyven napja alatt amúgy sem lehetett hozzákezdeni –, húsvétra éppen megérett és fogyasztásra alkalmassá vált.

- A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A zempléni falvakban a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A húsvéti ételek maradékát tűzbe is vethették azzal a magyarázattal, hogy „akik a túlvilágon vannak, azoknak is legyen egy kis morzsa belüle”.

Pro Book

Kapcsolódó galériák

husveti_hagyomany

---