Harminckilenc éves korban működik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok.
23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre
koppintsanak ujjukkal az asztalon, ők pedig mérték a reakcióidejüket. Ezzel egy
időben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a
kísérleti személy agyába.
A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik
szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult. A 39 év feletti agylassulás oka
annak a zsírrétegnek a zsugorodása, amely az agy idegsejtjei körül található -
szaknyelven szólva a mielinhüvely. Működésének lényege nagyjából hasonlít az
elektromos vezetékeket szigetelő műanyagéra: segítségével gyorsan átadódnak az
elektromos jelek az agyban. Minél tömörebb az agyban a védő zsírréteg, annál
gyorsabb a résztvevők reakcióideje.
A kutatók kifejtik, hogy negyvenéves korig folyamatosan épül az
idegek szigetelése, és addig a szervezet játszva kijavítja a keletkezett
károkat is. Ezt követően nyilvánvalóan alábbhagy ez a képesség, a mielinhüvely
összemegy. Az érintett idegek miatt pedig a testi és szellemi teljesítőképesség
is csökken.
