A fényterápia lelassítja a demenciát

A demencia, azaz az elbutulás szignifikánsan lelassítható olyan gyógymódokkal, amelyek átállítják a szervezet belső óráját.

Egy holland csoport fényterápiát alkalmazott, amelyet némely esetben melatoninnal ötvözött, ily módon próbálva kiküszöbölni a páciensek álmatlanságát, javítani a kedélyállapotukat, s csökkenteni az agresszív megnyilvánulások gyakoriságát. A tobozmirigy által termelt melatonin nevű hormon az alvás-ébrenlét ritmusáért, azaz a szervezet belső órájáért felel.

A szervezet huszonnégy órás ritmusának, azaz az alvás-ébrenlét természetes ciklusának zavara a demenciának a gondozók által legnehezebben tolerálható tünete. A páciensek gyakorta nappal alszanak, míg éjszaka teljesen éber az illető.

Mint kiderült, a kezelés mintegy 5 százalékkal csökkentette a szellemi hanyatlás ütemét, s akár több hónappal késleltetve azt az időt, amikor a pácienseknek - nem lévén képesek az önálló életvitelre - otthonba kellett vonulniuk.

A kutatók vizsgálatukba az ápolási otthonok 189 pácienseit vonták be. Az otthonok közül hatban átépítették a világítást, s minden nap reggel 9 és este 6 között felkapcsolták az erős fényt. A páciensek közül némely, többségükben demenciában szenvedő beteg, kiegészítésként melatonint kapott. Az illetők állapotát egy éven át követték nyomon.

Azoknál a betegeknél, akik melatonint szedtek, de nem részesültek fényterápiában, valamelyest helyreállt az alvásritmus, ám zárkózottabbá és mogorvábbá váltak. Ugyanakkor a fényterápia és a melatonin ötvözése segített kiküszöbölni a kedélybeli gondokat.

Az erős fény azonban önmagában, melatonin nélkül is 5 százalékkal lelassította a kognitív funkciók leépülését, a depresszió tünetei pedig majdnem negyedére csökkentek.

Mint a kutatás vezetője rámutatott, az alvászavarok többnyire az utolsó cseppet jelentik abban a bizonyos pohárban, amely arra készteti a családot, hogy demenciában szenvedő hozzátartozójukat otthonba adják.

Előfordul, hogy a betegek a nap jelentős részét átalusszák, majd éjszaka éberré válnak, járkálnak a házban, kinyitják a gázcsapot. A családtagok képesek tolerálni az enyhe, vagy középsúlyos demencia némely tünetét, de az alvás-ébrenlét ritmusának zavara túl soknak bizonyulhat számukra. A kutatásvezető hozzátette, hogy az 5 százalék kevésnek tűnhet, ám ha arra gondolunk, hogy az érintettek akár egy fél évvel tovább maradhatnak otthonukban, ennek komoly egyéni és társadalmi haszna van. Ráadásul a fényterápia nem invazív gyógymód, a melatonin pedig enyhe gyógyszernek számít.

Az alvás-ébrenlét zavara más idegrendszeri betegségek, így a Parkinson-kór kísérőtünete. Ily módon a melatoninnal ötvözött fényterápia alkalmazása más kórképek esetében is megfontolandó.